Nyárbefőtt

Rettentően élvezem, hogy minden olyan érik, ami elrakható, befőzhető, savanyítható és fagyasztható télire. Azt hiszem, ez a nyár egyetlen olyan mozzanata, ami elviselhetővé teszi ezt az évszakot. Meg persze az olyan esték, mint a mai: 23 °C a tetőtérben, Kék Hold az égen (vagyis ma van az idei plusz egy telihold - most olvastam...), és önkéntes filmmúzeum - jelen esetben a klasszikus Kleopátra Elizabeth Taylor-ral. És nem utolsó sorban az a tény, hogy a mai napon sikerült tartósítanom a nyarat -  5 kis üvegnyi lekvár személyében.

Íme:

 

Sárgadinnye lekvár

 

Hozzávalók:

• 2 átlagos méretű sárgadinnye
• 5-6 db alma
• 20 dkg cukor
• egy fél citrom leve
• pár csepp vaníliaaroma
• 1 cs Dr. Oetker Dzsemfix Szuper 3:1
• 1 dl víz

 

A receptben azért nem szerepel a gyümölcsök konkrét mennyisége súlyra, mert az összes, tiszta tömeg (hámozva, magozva) a fontos. Ez 1250 gramm. Itt a "fő gyümölcs" a sárgadinnye, így ehhez igazítom az alma mennyiségét.

Tehát először is szépen kimosom az üvegeket, és egy tepsibe állítom őket. Ennyi lekvárhoz 5-6 kisebb üveg elég. A tepsit félig felöntöm vízzel, és felrakom a tűzhelyre, hogy csendesen forrni kezdjen, ezzel csírátlanítva az üvegeket.

A gyümölcsöket felkockázom, lemérem (1250 gramm!) és egy nagyobb lábosba rakom. Hozzáadom a cukrot (én folyékony édesítőszert használok), a fél citrom levét és a vaníliaaromát, majd botmixerrel teljesen egynemű péppé turmixolom. Ezután beleszórom a Dzsemfixet, jól elkeverem, majd hozzáöntöm a vizet, és ezt is elkeverem. 

A pépet felrakom a tűzhelyre nagy lángra, és felforralom. Ha már szépen bugyog, még 1-3 percig, folyamatosan kevergetve forralom. Ha kész, egy tölcsér segítségével az üvegekbe kanalazom a lekvárt. Amikor ezzel is megvagyok, elzárom az üveges tepsi alatt a lángot, és óvatosan rácsavarom az üvegekre a tetőket. Ha ez is kész, egy konyharuhával kiemelem az üvegeket a vízből, még jobban rájuk szorítom a tetejüket, és minimum 5 percre fejre állítom őket.

Ha már megfogható hőmérsékletűek, szépen kicsinosítom az üvegeket, és röpülnek is a spejzba!

 

Ezt a lekvárt annak ajánlom, aki igazán szereti a sárgadinnyét, mert így ízesítve még esszenciálisabb lesz az íze, mint egyébként. Foszlós, vajas kiflivel nincs az a mennyiség, amit meg ne tudnék enni belőle.

Ez a recept azért Dzsemfixszel készül mert így 1. nagyon gyors; 2. nem fő szét semmi, így az íze és a vitamintartalma is megmarad; 3. édesítőszerrel is elkészíthető. Minden lekváromat így készítem.

A nyár igazi íze

Ha nyár, akkor kovászos uborka! Nagyon szeretem azt a kellemesen savanykás, jó sós, ropogós savanyúságot. Akárhonnan nézem, a nagyanyám receptje a legjobb. Ezt az is bizonyítja, hogy a csupán 10 éve vidéken élő mamámtól kérik ezt a receptet az amúgy páratlanul jól sütő-főző, zavarba ejtően praktikus és kreatív falusi mámikák.

 

Kovászos uborka

 

Hozzávalók (kb. egy 5 literes üveghez):

• 3 kg kovászolni való uborka
• 1-1, 5 púpos ek só
• 2 liter langyos víz
• 4-5 gerezd fokhagyma
• 2-3 szál kapor
• 1 szelet pirított kenyér

 

Az uborkát alaposan megmosom, és (ha igazi falusi) egy teljesen új mosogatószivaccsal ledörzsölöm róla a kis szőröket. Újból leöblítem őket. Minden uborka mindkét végét levágom, hogy ne legyen keserű, és kereszt alakban, hosszában, majdnem az uborka feléig bevágom, szintén mindkét oldalról. Az így előkészített uborkákat szép szorosan egymás mellé állítva belepakolom egy előzőleg alaposan, mosogatószerrel kimosott és forró vízzel elöblített 5 literes befőttesüvegbe. Ha mind bent vannak, közéjük dobálom a megtisztított fokhagymagerezdeket és a kaporszárakat. Amikor mindennel elkészültem, a langyos vízbe keverem a sót, és leöntöm vele az uborkát úgy, hogy ellepje.

A kenyérszeletet megpirítom, és óvatosan betuszkolom az üveg (ilyenkor túl szűknek bizonyuló) száján. Az üveg tetejére egy csészealjat teszek, arra pedig egy nagyobb követ, és mehet ki a teraszra e virágállványra a muskátlik közé. A jó meleg napsütésben 2-3 napa alatt beérik.

Ha kész, fogóval kiveszem az üvegből az uborkákat, leöblítem őket, és vagy egy másik kimosott üvegbe, vagy műanyag, zárható ételtároló dobozba teszem. A levét textilen átszűröm, és felöntöm vele az uborkákat. Hűtőben pár hétig eláll.

 

Fontos rendszeresen ellenőrizni az érő uborkát, mert a kenyér hamar penészedni kezdhet. Akkor jó, ha az üde fűzöld színből átvált kellemes olívzöldre az uborkák színe, a leve pedig bemattul.

Idén először elkészítettem a téliesített változatot is. Mikor az uborkákat kiveszem, lemosom, akkor forró vízzel átmosott-öblíttet, kisebb üvegekbe állítom őket, és egy vízzel félig lévő tepsibe rakom az üvegeket, majd tepsistül felrakom a tűzhelyre. Addig forralom, míg a víz zubogni kezd, az uborkák színe pedig megint élénkebb lesz. Eközben a kovászos levet szintén textilen átszűröm, és egy lábosban felforralom. Ha kész, rámerem az üvegekbe rakott uborkákra.

Az üvegek tetejére celofánt teszek, majd rácsavarom a tetejüket. Ha kihűltek, szépen kicsinosítom és felcímkézem az üvegeket.

Ez volt az első alkalom, hogy így is raktam el kovászos uborkát. A saját fejem után mentem, nem tudom, mennyire működik. Majd referálok.

Könnyű nyári ebéd

A cukkíni egy jó dolog. Olyan, mint az uborka, de azzal, hogy süthető, mégiscsak több. Most egy nagyon egyszerű kis receptet írok le, ami gyorsan elkészül, és könnyű a gyomornak is.

Nyári cukkíniebéd

Hozzávalók:

• 1 db szép zöld cukkíni
• 1 tojás
• 1, 5 dl tej
• 2 ek liszt
• reszelt sajt
• fokhagymapor, olaj
• só, bors

A sütőt 180 °C-ra előmelegítem. A cukkínit megmosom, megtörölgetem, és kb. 0, 5 cm-es szeletekre vágom. Egy kb. 20 x 20-as szögletes sütőformát vékonyan kiolajozok, és a cukkíniszeleteket két sorba, egymásra pakolom, méghozzá így: az első sort lerakom, azt megsózom, megborsozom, és meghintem egy kis fokhagymaporral. A cukkíni másik felét rápakolom az elsőre, és ugyanígy fűszerezem.

A tojást simára keverem a tejjel és a liszttel, egy kicsit megsózom, és meglocsolom vele a szeletelt, fűszeres zöldséget. Tetszőleges mennyiségű reszelt sajttal megszórom a tetejét, majd beteszem a sütőbe. Addig sütöm, míg szép, aranybarna színűre pirul rajta a sajt.

Köretnek vajon megpárolok zöldborsót és bébirépát egy kis sóval és fokhagymaporral.

Tökévszak

Így októberben a csapból is tök folyik. Hamarosan a mi városunkban is lesz a kispiacon tök nap. Majd meglátjuk.
Nem hiszem, hogy van, akinek nagy titkot áruk el azzal, ha most idebiggyesztem a sütőtök sütésének receptjét. De olyan szépen sikerült ez a két fotó, hogy inkább körítek hozzá egy receptet...

 

Sütőtök

 

Hozzávalók:

• 1 szép sütőtök
• 1 pohár víz
• alufólia

 

Hát igen, nem egy nagy durr. Szóval a tököt szép darabokra vágom (a képen japán sütőtök szerepel), és egy alufóliával kibélelt tepsibe teszem. Én nem szoktam kivenni a magokat, mert ha jól átsütöm, akkor a tök finom krémes lesz, a mag pedig jó ropogós, és azért igazán kár lenne, ha kidobnám.

A tökdarabok alá löttyintek annyi vizet, hogy kb. 0,5 cm magasan elterüljön a tepsiben. Így hamarabb párolódik, és az alufólia abban is segít, hogy ne ragadjon le a tökből kisülő ragacs.

Kb. 170 °C-on addig sütöm, míg a tök húsa kicsit ráncos lesz, a mag pedig szépen megpirul.

A változatosság gyönyörködtet?

Minden bizonnyal van, amikor igen. De az élet csupa meglepetés, és nem mindig a legkellemesebb. Ilyen "ajándék" az életmódváltás is. Legalábbis szerintem. Egyszer azt olvastam, hogy az életben csak az a tény elviselhetetlen, hogy semmi sem elviselhetetlen. Lehet. Így hát, ha váltani kell, vigasztaljon az a tudat, hogy majd csak hozzászokunk.

Ezért is született meg ez a recept, ami a Tepsiben sült almás palacsinta reform változata: cukormentes és szénhidrátban szegényebb. És azt bizonyítandó, hogy minden rosszban van valami jó, ez a változat sokkal szebb köntösben pompázik, mint a nem reform társa.

 

Reform almafelfújt

 

Hozzávalók:

• 10 dkg teljeskiőrlésű liszt (a Nagyi titka az egyik legjobb)
• 10 dkg fehér liszt
• 3 tojás
• csipet só
• 2, 5 dl tej
• 1-2 dl ásványvíz
• 3 közepes alma
• 3 ek édesítőpor (Süssina vagy Pötyi)
• 1 tk fahéj + a felfújt tetejére
• olaj

 

A sütőt 240 °C-ra előmelegítem. A hozzávalókat az alma kivételével kézi habverővel összekeverem. Hat kis porcelán szuflés tálkát vékonyan kiolajozok, és a tésztát egyenlően elosztom a tálkákban. Az almákat meghámozom, és minden darabot nyolc cikkelybe vágok almaszeletelővel. Egy tálkába négy gerezdet teszek úgy, hogy megfelezem őket - így inkább kockák, mint gerezdek lesznek. Kicsit belenyomom őket a tésztába - de nem nagyon, mert a tészta nőni fog. Meghintem a felfújak tetejét egy kis fahéjjal.

A tálkákat egy tepsibe teszem, és így rakom be a sütőbe. 10-15 perc alatt elkészülnek. Tovább nem hagyom bent, mert akkor túlságosan kiszáradnak.

Ha megsültek, megint megszórom őket egy kis fahéjjal, és már kész is.

 

Az íze sokkal szelídebb, mint az eredetinek - de az összes reform vagy átdolgozott recept ilyen. Idővel viszont az ember megszokja, hogy kevésbé intenzívek az ízek, és már túl soknak érzi a cukrot és a fehér lisztet mindenben, ami túlfinomított. Pont olyan, mint a hús elhagyásánál.

 

 

 

Őszi uzsonnakalács

Még igen messze van az ősz - de ahogy az ég most dörög, az eső szemerkél, a függönyömet meg csak úgy lobogtatja a szél, akár október is lehetne. Így talán mégis aktuális ez a lélekmelengető, illatos gyümölcskenyér.

 

Fűszeres sütőtökös kalács

 

Hozzávalók:

• 35 dkg hámozott, felkockázott sütőtök
• 1, 5 dkg méz és még 2 kiskanál a megkenéshez
• 8 dkg mazsola
• 15 dkg Graham liszt
• 15 dkg finomliszt
• 1 cs sütőpor
• 2 kiskanál őrölt szegfűbors
• 15 dkg apróra darabolt vaj
• 1 ek tökmag

 

A sütőt 180 °C-ra előmelegítem. Egy max. 1 literes dobozformát kibélelek szilikonlappal vagy sütőpapírral. A sütőtököt kevéske vízben 10 perc alatt puhára párolom, majd lecsöpögtetem és pürésítem. Hozzáadom a mézet és a mazsolát, és az egészet habosra keverem. A liszteket a sütőporral és a szegfűborssal (ami lehet mézeskalács-fűszerkeverék is) együtt egy tálba szitálom, majd a szitában maradt korpát is hozzáadom. Végül belemorzsolom a  vajdarabkákat is. Ezután belekeverem a sütőtökös keveréket a lisztesbe, és jól elkeverem az egészet.
A masszát a formába öntöm, elsimítom a tetejét, és megszórom a tökmaggal (lehet egész vagy szeletelt is). Sütőbe teszem, és 50-60 percig hagyom sülni. Ha kész, a formában hagyom 1 percig, majd kiborítom, és még melegen megkenem a tetejét a 2 kanálka mézzel.

 

Ez a sütemény semleges ízű, így a gyümölcskenyér-szeleteket érdemes vajjal és mézzel megkenni. Idén pedig leleményesebb leszek, és a sütőtök-szenzonban fagyasztok le szépen felkockázva tököket, hogy ha májusban kedvem szottyan erre a süteményre, meg is csináljam.

Télire

Már most kezdem begyűjteni a télirevalót, amiből lehet. Legalább időben vagyok.

 

Fagyasztott petrezselyemkockák

 

Tegnap vettem egy szép csokor fehérrépát, hatalmas, illatos levélkékkel. Az egészet alaposan megmostam, a  répákat megskalpoltam, a petrezselymet pedig levelestül-ágastul apránként beledobtam az aprítóba. Aztán a zöld illatos darálékot szilikon jégkockatartóba nyomkodtam, és beraktam a fagyasztóba.

Ma reggel kipattintottam a petrezselymet a szilikonformából, és nejlonzacskóba téve ment vissza hibernálódni a téli vitaminhiány idejére.

Egy adag bőven elegendő egy levesbe, vagy petrezselymes krumplihoz.

Május öröme

A tavasz egyik legjobb mozzanata, amikor virágzik a bodza. Mindig kétségbe esve figyelem, hogy vajon elvirágzott-e már annyira, hogy túl késő leszedni. De most időben voltam. Olyannyira, hogy lehet, hogy még egy kört futok vele, és készül még egy adag - ahogy itthon mondjuk - Bodzillaszörp. Néne, ez a te recepted, és ez a legjobb!

 

Bodzaszörp
 

Hozzávalók:

• 100 fej bodzavirág
• 10 kg cukor
• 5 liter víz
• 1-1, 5 kg citromkarika
• 20 dkg citromsav

 

Először is, én eleve fél adagot szoktam készíteni, mert ez még uralható mennyiség. Bár még így is egyszerre két lábosban főzöm, kétfelé szedve, mert így bőven van helye mindennek. Minden folyamatot a két külön lábosban csinálok.

A bodzavirágokat lezuhanyozom, kicsit hagyom megszáradni. A vizet a cukorral folyamatosan keverve sziruppá főzöm. Akkor jó, ha először habzik, majd teljesen eltűnik róla a fehér hab, és végül szép arany színű lesz a szirup. Hagyom, hogy kihűljön.

Ha már csak langyos, beleteszem a bodzafejeket. Óvatosan belekeverem a virágokat a szirupba, lefedem a lábost, és 2 napig pihentetem.

A citromokat alaposan megmosom (legjobb az Aldi-ban kapható, mert arra rá is van írva, hogy a héj fogyasztásra alkalmas), és egy szokásos citromkarikánál vastagabbra szeletelem. Beledobálom őket a bodzás szirupba, átkeverem, és megint 2 napig pihentetem.

A szirupot alaposan átkeverem, kicsit megnyomkodom még a citromkarikákat, végül beleszórom a citromsavat, és alaposan átkeverem az egészet.

Egy csipesszel kiveszem a bodzafejeket és a citromkarikákat a lábosból, és olyan tésztaszűrőbe teszem, amit egy tálba helyezek. Ez azért fontos, mert a kiszedett virágok és citromok közül még egy fél üveg szörp csendesen lecsöpög, amíg a többit szűröm üvegbe.

Forró, mosószeres vízben elmosom az üvegeket, majd egy tölcsérbe belepasszírozok egy sűrű szövésű szűrőt, és ezen keresztül merem üvegekbe a bodzaszörpöt. Ha kész, rácsavarom az üvegek tetejét, letörölgetem nedves ronggyal, hogy ne ragadjon, végül felcimkézem és kicsinosítom. Pont addig áll el a spejzban, míg el nem fogy az utolsó üveggel is.