2016. augusztus 15., hétfő

Lustaság fél egészség

Nem ez a mottóm, az fix. De van, amikor jó kicsit kikukkantani a mókuskerékből, és beleszippantani abba, hogy csinálják azok, akik.. nos hát..., félig egészségesek...
Ez a sütemény maga a lustaság, a kényelmes élet megtestesítője. Igen, van, ahol úgy is hívják, hogy a lusta asszony sütije. Kulturáltabb megfogalmazás szerint bólyi túrós névre hallgat. Bárhogy nevezik is, a recept egy igazi főnyeremény.

Lusta túróslepény
Hozzávalók
  • 100 g margarin
  • 200g liszt
  • 220g porcukor (15 ek Süssili)
  • 1/2 cs sütőpor
  • 500 g túró
  • 1 cs vaníliáscukor
  • 7 dl tej
  • 2 tojás
  • pár csepp vaníliaaroma

A sütőt előmelegítem 175 °C-ra. Egy kb. 20x40 cm-es tepsit kivajazok a margarin felével. Igen, valóban sok, épp addigra leszek kész vele, mire leszakad a karom.
Egy nagyobb tálban alaposan összekeverem a lisztet, a cukrot (vagy édesítőport) és a sütőport, majd a keverék felét egyenletesen belehintem a kivajazott tepsibe. Erre rámorzsolom a túrót, megszórom a vaníliáscukorral, majd szépen egyenletesen ráhintem a maradék lisztes keveréket. A margarin másik felét szépen rávagdosom a tetejére, nagyjából egyenletesen elosztva.
A tojásokat kissé felverem, majd hozzáöntöm a tejet, és az egészet ízesítem egy kis vaníliával. Az öntetet szépen ráöntöm a "tésztára", úgy, hogy lehetőleg mindenhol befedje. Ha kis foltocskák maradnak, az sem baj.
Ügyesen egyensúlyozva beteszem a sütőbe, és addig sütöm, míg szép, aranybarna színe lesz.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy eredetileg a receptben csak 3, 5 dl tej szerepel, de nagyanyám mondta, hogy öntsem bátran a tejet, mert az nem lesz elég. Így hát menet közben annyira felbátorodtam, hogy ma már a dupláját használom, de azért, mert én úgy szeretem, ha nagyon lágy, szinte felfújt-szerű az állaga.
Az eredeti receptben szerepel mazsola is, amit a túróra kell hinteni. De múltkor nem volt itthon mazsolám, és annyira finom volt nélküle is (arról nem is beszélve, hogy mennyien nem szeretik), hogy nem hiányoltam belőle azóta sem.
Érdemes lehet kipróbálni az eredti arányokkal is, mert ízlések és pofonok, és az én variációm tényleg elég lágy, de langyosan, ilyen zuzorkásan, így csodálatos!!!

1 megjegyzés: